Kezdőlapnak



Fekete István

Fekete István emlékkiállítás Veszprémben

 

Az Érseki Turisztikai Központban / Szaléziánum / február 2-án a Szalézi Napok (február 1-3) keretében emlékeztek meg nagy magyar írónk életéről és munkásságáról.
A kiállítást Pálfalviné Ősze Judit igazgató és dr. Léner – Pintér Sára igazgató helyettes rendezték be. Többek között még októberben látogatást tettek László Dezső plébánossal a dombóvári Fekete István Múzeumban. A város első látogatható gyűjteményének / 1995. / alapítója, Bodó Imre agrármérnök, helytörténész készséggel állt rendelkezésre, és januárban átadott a szakembereknek több eredeti dokumentumot, festményt, szobrot, intarziát, fényképet, kéziratot, ezzel is emelve a kiállítás színvonalát.
A megemlékezésen köszöntőt mondott Kilián László író, aki röviden ismertette Fekete István írói tevékenységét, kiemelve a szeretet jelentőségét a mai kor embere számára.
Bodó Imre alapító egy idézettel kezdte mondanivalóját, majd bemutatta a dombóvári múzeumot és a kiállításra elhozott emléktárgyakat.

"Ha mélyen magamba nézek,
szeretetem határtalan határát,
egyetlen szó fejezte ki,
egyetlen régi-régi szó,
amiben élők és holtak benne voltak,
s, ez az érthetetlen,de nekem
mindent jelentő szó mondta ki, hogy GÖLLE!"

Elmondta többek között, hogy három oka volt a gyűjtemény megvalósításának Az első és legfontosabb érv az volt, hogy a városnak nem volt múzeuma. Az özveggyel, Piller Edittel 18 évig levelezett és ő írta egyik levelében, hogy úgy emlékszik, hogy az apósa, Fekete Árpád a néhai göllei kántortanító Dombóváron született. Fekete Antal uradalmi építész legidősebb gyermeke, valóban a településen született, 1863-ban. A harmadik szempont az volt, hogy Bodó Imre is Göllében született és ő még ismerhette azokat a parasztembereket, akikkel a kis Fekete István együtt járt iskolába. A dombóvári emlékhely berendezési tárgyainak többségét a családtól kapta az alapító, illetve Csermely Ottóné gyűjteményét is megörökölte, még 2001-ben. Az épületet kétszer bővítette, 2001-ben és 2011-ben, így már három teremben láthatók az íróval kapcsolatos relikviák.
Matyikó Sebestyén József író, költő gyermekkori élményeiről beszélt. Elmondta, hogy a Tüskevár volt az első könyv, melyet Fekete Istvántól olvasott és ez a könyv ma is hatással van mindennapjaira.

Az íróval kapcsolatos versét is megosztotta a nagyszámú közönséggel:

A gyermekkori kert

Fekete István emlékére

Kanászkirályok, harangszó-éjszakák,
oly csontig hasító a csönd.
Lepkék szivárványain röpül a nyár,
virágagancsos bodzafeszület,
megkoronázza töviseivel a bánat.
Tündér-világok lüktetése
a pengeéles, barbár parlagfüveken.
Íme késre kés: szellemi sivatag
e bábszínházas világ,
végtelennek álmodott Énekek Éneke.
Lepkék szivárványain röpül a nyár,
mi vagyunk kék utak, horpadt bádogszentek.
Jövőbe látó szemeid taván
földalatti erdők éjszakája,
megtartó helyváltoztatás.

Lombzenéből a ballagó idő –
hittel segítő fák emberi arca.
Gölle: szavaid guruló ezüstje ragyog
a röggé kövesedett berki csónakok
nyíló barázdáiban, remélve, hogy kapok
szívetekben egy virrasztó padot...

A kiállítást László Dezső a Regina Mundi templom plébánosa ajánlotta az érdeklődő közönségnek. Az ünnepséget jelenlétével megtisztelte Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek is.
A tárlat árpilis 7-ig tekinthető meg.



Pálfalviné Ősze Judit igazgató, Kilián László író, Bodó Imre múzeumalapító, Matyikó Sebestyén József író, költő, László Dezső a Regina Mundi templom plébánosa, Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek



Kilián László



Bodó Imre



Matyikó Sebestyén József



László Dezső






A kiállítás részlete


További képek megtekinthetők a Facebook-on: Fekete István emlékkiállítás - Veszprém (Szaléziánum)



Vissza a hírekhez